A népszavazási kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely pontosan meghatározza, hogy mi minősül gyűlöletkeltő politikai hirdetésnek, és megtiltja, valamint szankcionálja a politikai célból közzétett, a lakosság egyes csoportjainak, illetve azok tagjainak kirekesztésére és/vagy megbélyegzésére irányuló hirdetések nagy nyilvánosság részére történő közzétételét?”

Miért van szükség erre a törvényre?

Az elmúlt években a magyar közéletet egyre inkább a félelemkeltés, a megbélyegzés és a társadalmi csoportok egymás ellen fordítása határozza meg. A gyűlöletkeltő politikai tartalmak nemcsak mérgezik a közéletet, hanem tönkreteszik a közösségeket, barátságokat, családi kapcsolatokat, és végső soron gyengítik az országot.

Jelenleg nincs olyan világos és egyértelmű törvény, amely pontosan meghatározná, mi minősül gyűlöletkeltő tartalomnak, és amely valódi következményeket rendelne az ilyen tartalmak politikai célú terjesztéséhez. Ez a joghézag tette lehetővé, hogy Magyarországon évek óta következmények nélkül lehessen csoportokat megbélyegző, kirekesztő, félelmet keltő hirdetéseket közzétenni.

Ez a törvény ennek vetne véget.

• Világosan rögzítené, mi számít gyűlöletkeltő politikai tartalomnak.
• Megtiltaná, hogy politikai célból bárkit vagy bármely közösséget megalázó üzenetekkel támadjanak.
• Súlyos szankciókat vezetne be azok ellen, akik ilyen eszközökkel próbálnak választókat befolyásolni.

Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem a közös jövőnk biztonsága. A cél egyszerű: tisztább, békésebb, emberibb politikai kultúrát teremteni Magyarországon, ahol a viták érvek mentén zajlanak, nem gyűlöletkeltésre épülnek.

Ez a népszavazás arról szól, hogy nem engedjük, hogy bárkit a származása, hite, meggyőződése vagy életmódja miatt politikai célból ellenséggé tegyenek. Egy olyan országot akarunk, ahol egymás ellen uszítással nem lehet választást nyerni.

Ezért van szükség erre a törvényre.

Népszavazási kérdés: „„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely megtiltja a természetes személyek arcának, megjelenésének vagy hangjának – beleértve a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakban történő felhasználást is – az érintett előzetes engedélye nélküli használatát, továbbá előírja, hogy a reklámszolgáltatók kötelesek legyenek az engedély meglétét ellenőrizni a felhasználás előtt, és a tilalom megsértését a Büntető Törvénykönyv szankcionálja?”

Miért van szükség erre a törvényre?

A mesterséges intelligencia korában bárkinek az arca, hangja vagy megjelenése néhány kattintással lemásolható. Ma már nem kell nagy stúdió vagy profi felszerelés: egy átlagos felhasználó is képes olyan „deepfake” videót vagy audiót készíteni, amely megtévesztően valóságosnak tűnik. Ez hatalmas lehetőség, de egyben óriási veszély is, ezért minél hamarabb szabályozni kell.

Jelenleg Magyarországon nincs olyan világos, egyértelmű törvény, amely megvédené az embereket attól, hogy engedélyük nélkül létrehozott tartalmakban használják fel az arcukat vagy hangjukat, legyen az a valódi vagy AI által generált. Nincs biztos jogi eszköz arra sem, hogy a visszaéléseket gyorsan és hatékonyan lehessen szankcionálni. Ez a törvény ezt a hiányt pótolja.

Mit biztosítana a törvény?

• Megtiltja, hogy bárki engedély nélkül használja más arcát, megjelenését vagy hangját: legyen az valódi vagy mesterséges intelligenciával előállított.
• Védelmet ad mindenkinek, politikai hovatartozástól, foglalkozástól vagy ismertségtől függetlenül.
• Szankcionálja a visszaéléseket a Büntető Törvénykönyvben, így valódi következménye lesz az engedély nélküli felhasználásnak és az AI-alapú manipulációnak.
• Kötelezi a reklámszolgáltatókat, hogy ellenőrizzék: volt-e engedély. Nem lehet többé „mi csak közzétettük” jellegű kibúvó.

Miért ennyire fontos?

Mert az identitásunk az egyik legszemélyesebb értékünk. A saját arcunk és hangunk nem válhat eszközzé mások kezében, pláne nem megtévesztésre, manipulációra vagy politikai célokra. Ez a törvény megakadályozza a félrevezető hamis videók és hangfelvételek terjedését, visszaszorítja a karaktergyilkosságot és a manipulációt, növeli a digitális biztonságot, és megvédi a magyar embereket attól, hogy visszaéljenek a személyes megjelenésükkel. A jövőben csak egy dolognak szabad számítania: az igazságnak.

Ez a népszavazási kezdeményezés arról szól, hogy a technológia ne válhasson fegyverré az emberek ellen. Arról, hogy a saját arcunk és hangunk felett továbbra is mi rendelkezzünk. És arról, hogy Magyarország fenntartható, biztonságos digitális jövőt építsen.

Hogyan érint ez Téged, aki nem a politikában van?

1. Hamis telefonhívás a „fiadtól” vagy „unokádtól” AI-val ma már néhány másodperc hangmintából előállítható valaki hangja. Bárki kaphat egy hívást, ahol a „fiának” tűnő hang sírva kéri, hogy azonnal utaljon pénzt valamilyen baj miatt. Valójában egy csaló deepfake hangot használ. Ez a törvény külön büntetné és visszaszorítaná az ilyen visszaéléseket.
2. Hamis videó rólad, hogy „valamit mondtál” a faluban Egy rosszindulatú ismerős készíthet egy AI-videót, amelyen úgy tűnik, mintha Te valami sértőt mondtál volna a szomszédodra vagy valamilyen közösségre. A falu pedig elhiszi, hogy Te valóban kimondtad. Ez tönkreteheti a jó híred, a törvény ezt is megakadályozná.
3. Feltűnhet az arcod egy reklámban vagy politikai videóban AI-generált képpel vagy videóval előállítható egy olyan hirdetés, amelyben Te „szerepelsz”, mintha támogatnál valamit, amit valójában soha nem mondtál. Az identitásod használják fel, engedély nélkül. A törvény ezt egyértelműen megtiltaná és szankcionálná.
4. Hamis profil készül rólad a közösségi médiában AI-val simán előállítható az arcod többféle pózban, majd ezekkel csalók létrehoznak egy álprofilt, amivel például embereket csapnak be, pénzt kérnek a nevedben. A törvény ezt kifejezetten tiltja.
5. Rosszindulatú helyi pletykát indító hamis videó Kis közösségekben egy ártó szándékú ember készít egy videót, amelyen úgy látszik, mintha valami kínos vagy szégyenletes helyzetben lennél. A videó hamis, de a rosszindulat már nagy kárt okoz. Ez a törvény védi az ilyen visszaélésektől is.

Ezért van szükség erre a törvényre.

A népszavazási kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy dohánytermékek kiskereskedelmére jogosult legyen bármely kiskereskedelmi-és/vagy vendéglátó-ipari tevékenységet folytató vállalkozás és ennek érdekében az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely hatályon kívül helyez minden olyan jogszabályt, amely jelenleg biztosítja azt, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme kizárólag a Magyar Állam hatáskörébe utalt tevékenységek körébe tartozzon, amelyet jelenleg a Magyar Állam koncesszió adásával gyakorol?”

Miért van szükség erre a törvényre?

A dohánypiac az elmúlt tíz év egyik leginkább átpolitizált és legjobban eltorzított piaca. A mostani trafikrendszer állami monopóliumot csinált a dohányból: pár kiválasztott jól járt, miközben több tízezer vállalkozót és települést kizártak a lehetőségekből. Ez a népszavazási kezdeményezés ennek a rendszernek az első, történelmi lebontási lépése. A cél: felszabadítani a dohánypiacot, visszaállítani a vállalkozói szabadságot, és megszüntetni a politikai alapon kiosztott privilégiumokat.

Mit változtat meg ez a törvény?

• Megszünteti a dohány-kiskereskedelem állami monopóliumát.
• Kiveszi a dohánytermékek árusítását a koncessziós törvény alól.
• Megnyitja a piacot, hogy a működés teljesítményen alapuljon, ne politikai kapcsolaton.
• Első lépés a NER gazdasági rendszerének lebontásában: ahol a monopóliumok és a koncessziók a hatalom megtartásának eszközei lettek.
• Tisztább, átláthatóbb jogalkotást és jogalkalmazást hozunk létre, csökkentve a korrupciós kockázatokat.

Miért jó ez a vidéki településeknek?

A valóság az, hogy aki dohányzik, az így is, úgy is megveszi a dohányt. A dohányzás nem azért maradt fenn, mert túl könnyű volt hozzájutni, és nem is szűnt meg attól, hogy mesterségesen megnehezítették az elérést. Az elmúlt másfél évtized adatai azt mutatják, hogy a dohányfogyasztás lényegében szinten maradt, vagyis a trafikrendszer nem érte el a célját, nem csökkentette a fogyasztást.

Ami viszont történt: sok kistelepülésen ma nehezen, vagy egyáltalán nem elérhetők dohánytermékek. A monopolhelyzet nem csökkentette a dohányzást, csak kényelmetlenné és frusztrálóvá tette a dohányosok hétköznapjait. Aki dohányzik, az ma is elutazik érte, kerülőt tesz, sorban áll. A rendszer tehát csak mesterséges akadályokat épített, miközben a célját nem érte el.

A piac felszabadítása után:

• több helyi bolt és kocsma vállalhatná a dohánytermékek forgalmazását,
• lerövidül az utazás, kényelmesebbé válik a beszerzés,
• mindezt úgy, hogy a dohánytermékeket a gyermekek elől elzárva, megfelelően elkülönítve kell tárolni és értékesíteni, tehát a biztonsági és egészségügyi előírások változatlanul kötelezőek.

Miért szolgálja ez Magyarország egészének érdekét?

• Visszaállítja a tisztességes versenyt, amely minden egészséges gazdaság alapja.
• Megszünteti a politikai alapon kiosztott gazdasági előnyöket, és helyette teljesítményalapú piacot hoz létre.
• Csökkenti a korrupciót, amely az elmúlt években a koncessziós rendszer egyik legnagyobb árnyéka volt.
• Jelzést ad Európának és a befektetőknek, hogy Magyarország a tiszta, átlátható működés felé mozdul.

Egy fontos lépés a jövő felé

A dohánykoncesszió eltörlése az első lépés a tisztességes versenypiac megteremtése érdekében. Olyan döntés, amely utat nyit a többi indokolatlan állami monopólium lebontásához is. Ez az ország jövőjéről szól, arról, hogy a siker alapja a munka, az átláthatóság és a szabadság legyen, ne a politikai kiváltság. Ezért van szükség erre a törvényre.